don quixote – a ‘la Terry Gilliam

hat bebuktam. az elso filmkeszitesi project ami nem sikerul. pedig egeszen jol alakult. talaltam egy gyonyoru es tagas pincehelyseget, tisztessegesen berendeztem egy kicsit groteszk gyereksztorihoz. osszehozott a sors egy kameragirllel is, kiotlottem egy nem is olyan rossz tortentetet, es talaltam hozza megfelelo gyerekszineszeket. vagyis, hat arra gondoltam, talaltam.

ket tunderi es ugyanakkor igen bizarr ot eves kislany. ikrek. hosszuarcuak, virgoncok, piszokul sok hulyesegrol beszelnek. nagyon is megfelelt volna a tortenet szempontjabol. aztan ket-harom het keszulodes utan (na persze nem intenziven) sor kerult ma a forgatasra, es kb egy ora utan fol is adtuk. nem sikerult a figyelmuket es kedvuket egybetartani, es igy eluszott az egesz egy kicsit kaotikus iranyba.

nincs ezzel semmi baj, nem is banom, tanulsagnak jo volt. persze ha belegondolok, csinalhattam volna egy csomo mas dolgot is. na az jo lett volna. ez bant. mindenesetre van egy jo kis tortentem, amit barmikor maskor leforgathatok egy otevesenek kinezo nyolcevessel.

amugy: masfel hetem van meg, a kovetkezo utani csutortokon repulok londonba.