szombatdelutanilaz

ha tegnapelott kultursokk volt, akkora tegnapi nap testsokkal kezdodott. hmm, szoval van Noahnak (C occsenek) egy ismerose, bizonyos Dan, aki a masszazsmesterben utazik. fura alak, sajat masszazstechnikat fejlesztett ki, amiben minimalisan erinti a testfeluletet. elegge vitatott dolog, van akinek segit intenziven, van akinek semmi, van aki foljelentette szexualis zaklatasert.. mindenesetre noah eltanulta tole ezt a dolgot mar egy jo ideje, es elment az utolso szeanszra, ami utan ha minden igaz, a srac elindul gyalogolni amerikaban. addig marad portlandban amig be nem fejezi akonyvet errol a technikarol.

szoval noah hazajott a szeanszrol, megfogta a kezemet, azt mondta “watch this”. elkezdte nyomkodni az ujjaimat, a kulonbozo izuleteket, a kezemen, a hatamon, majd vegul a labamon. az elso kor a bal kezem volt, ami kb 15 percig tartott, ami utan a bal es a jobb kezem kozott meglepo kulonbseget ereztem, amikor mozgattam oket. kb a bal mozgott minden fele, a jobb meg, ha ahhoz kepest  olyan volt mint egy sorompo, fol le, fol le. aztan noah vegigment a masik kezemen, illetve a labaimon is, meg, hat, ezt nehez elhinnem, de kitisztitotta a majamat is. persze, ezt nem erzem, ezert nehez, de elizabeth nezni sem birta amit csinal, mert o nagyon erzekeny erre a masszazstechnikara. az egesz valamilyen energiacseren alapszik, szoval noah rendesen kifaradt benne. en meg, hat, majdnem osszeestem. es akor megegyszer mondom, ez egy olyan dolog volt, amiben minimalisan erintett meg. es most jon a legjobb: egyenesen alltam utana! ugy egyenesen, hogy nem fajt. a normalis, kenyelmes hat-tartasom most kb egy klasszissal egyenesebb volt, mint ahogy azt mindannyian ismeritek.

 

ezek utan a delutan lassan kezdodott. pihengetes, eszegetes, viziszogatas. kb egy liter vizet ittam azonnal amint veget ert a kezeles. kesobb C elment egy leanybucsura, azt a csajszit unnepelni, akiknek az eskujojere megyunk jovo szombaton. en meg elmentem megnezni a lakotelepi specialais zenei, irodalmi, muveszeti kisfesztivalt.

holgyeim es uraim, beszaras hogy milyen jo zeneket gyartanak a kornyekbeliek. lattam negy kulonbozo bandat, akik jellemzoen kiserleti zenet jatszottak, vagy ambient rock-ot (mar ha van ilyen), illetve egy oreg fazont aki meg elektronikus kiserleti zenet jatszott valami furcsa, kis doboz segitsegevel. a kepek nemsokara erkeznek.

aztan ott voltak a felolvasasok. amikor megerkeztem, egy lathatoan hibbant fazon allt a mikrofon elott, tartott egy konyvet a kezeben es ordibalt. a sztorit olvasta, ami egy amator irorol szolt, aki erosen benarkozva erzi a magaban a kozmikus energiakat. es furabbnal furabb dolgokat akar csinalni: biciklizni, gyilkolni (bogarakat, galaxisokat), ujabb es ujabb drogokat felfedezni. huh, nagyon kemeny volt, es piszok vicces, a ficko pedig mindent beleadott a szovegolvasasba. nem csak hogy teljesen atnedvesedett a honalja (tudjatok, atutott a polon), de a hatan is latszott, hogy csurog a viz. csinaltam rola vagy 10 kepet, folteszem nemsokara.

hmm. es ez csak a nap fele volt. ezutan elmentem a parkba, ami a lakotelepen van, egy hid alatt. errol nem mondanek semmit, majd a kepek meselnek. nem is nagyon tudnam atadni, hogy milyen erzes volt a legnagyobb hid alatt maszkalni, amit valaha lattam… itt minden olyan nagy.. errol meg meselek majd.

este pedig amikor hazaertem spontan kertiparti alakult, tuzrakassal es egy csomo szomszeddal, akik egyszer csak felbukkantak a semmibol az ejszaka kozepen. arrafele bicikliztek, vagy deszkaztak. voltunk vagy 13an. kozben pedig ment az eszegetes, iszogatas. meg persze az eszosztas az amerikai helyzetrol. hmm. kezdek megismerkedni a neighbourhooddal. itt tenyleg mindenki koszon mindenkinek. olyan ez mint valami gyanus alom, nehez elhinni, hogy tenyleg ennyore jo a helyi kozosseg. hmm.. elegge elgondolkodtato ez a dolog. foleg akkor ha figyelembe veszem, hogy irorszag egy nem fogott meg minket igazan ez alatt az egy het alatt amit ott voltunk. nem lehet nem erezni, hogy milyen fontos az, hogy hol lakik az ember, es emnnyire szeretheto az a hely.