Author: hb

C belinkelte egy kommentbe a kepeket a kertrol. ha valaki meg nem bukkant ra, ime!

tovabba:hugomnal voltunk nem egeszen egy napot. rovid volt, de fontos, mert tudtunk szemelyesen beszelni arrol, mi zajlik most otthon. hat sracok es lanyok (akarom mondani, lanyok es sracok) egyre nehezebb a helyzet. elkepzelni sem nagyon tudom edesanyam min mehet keresztul, de eszmeletlenul nehez neki most, hogy az elherapodzott rakkal kuzdo edesanyjat apolja.
(koszonom mindannyiotoknak akik tanaccsal es segitseggel voltak eddig vagy lesznek ezutan valamikor.)

ezert nem irok mostanaban. elegge intenziv dolgok zajlanak az eletemben. itt is, otthon is. no persze nem minden borult sotetsegbe, nagyszeru dolgok is tortennek, pl kezdek megismerkedni a blues-zal, kapok fizetest nemsokara es nagyszeru dologra fogom kolteni, es van meg egy amirol most nem beszelnek.

huh, latjatok, elegge szetszort vagyok. ehhez hozzaad az hogy nem csak tokodi mamamat emeszti fol a betegseg, de most a kesztolic mamamat is megtalalta a baj. a magas vernyomas. nem eleg jo ez a szo, hogy magas vernyomas, inkabb azt kellene mondanom, hogy az eszmeletlenul meredeken egbeszoko vernyomas. ugyanis egyik este azt vette eszre, amikor kint ult a kerben, hogy az erek elkezdenek duzzadni a kezen, rosszul erzi magat, zug a fule es a tobbi. valahogy belemaszott az agyba, magaratekert egy vizes torulkozot es megmert a vernyomasat. hat beszartok, ketszazhetvenes vernyomasa volt. aztan valahogy elaludt es reggelre nem halt meg (ezt igy megbeszeltuk egy telefonbeszelgetesben) hanem lement a vernyomasa szaznyolcvanra. jo volt vele beszelni, es elmondani hogy nagyon orulok annak hogy tudunk beszelni.

elegge kimeletlen idok jarnak a csaladomra. remelem jo dolgokat is tudok majd irni mar valamikor.

egy erdekes eszrevetel meg ma estre:
a feher emberek nagyon latvanyosan oregszenek. ezt addig aligha tudtam amig nem talalkoztam feketekkel. pl: volt mar olyan fekete munkatarsam akit koromobelinek neztem, erre kiderult hogy 41 es ket tizeneves gyereke van.
csak akkor oszulnek, rancosodnak, es romlik a boruk, ha mar nagyon muszaj. ezzel szemben latom itt londonban, hogy mennyi feher no sminkeli agyon magar, hogy elrejtse a harminc evesen mar szepen az arcukra telepulo elhasznaltsagot. az itteni sressz, a szennyezett levego, es az eros napfeny nagyon kikezdi a feherek boret.

talan eljott az ideje hogy megosszam ezeket a kulturalis/etnikai/politikai/muveszeti megfigyeleseimet veletek vegre.

fontos hirrel szolgalhatok ez alkalommal. este, ejjel 12 van, C mar itt alszik mellettem, annak boldog tudataban hogy immar van papir a tarsolyaban ami feljogositja az itteni munkavallalasra. ma erkezett a postaval. hatalmas ko esett le a szivunkrol.

arrol van szo, hogy meg ha a papirjai csak folyamatban is vannak, mar most kap egy hivatalos dokumentumot arrol hogy dolgozhat, ameddig ez a folyamat tart. tehat a tobbi papir (utlevel, hazassagi…) azok meg mindig ott, de ha minden igaz, akkor most mar lehet tarsadalombiztositasi szamert folyamodnia ami elso lepes az itteni megtelepedes fele.

a helyzet persze bonyolult. eloszor arra gondolt, hogy bejelenti ezt a buddhistaknal. aztan rajott, hogy talan megsem kellene. ennek ket oka van:
– jelen allas szerint nem akar nekik dolgozni. az uzletet atvenne szivesen, de nem akarja a sok toketlen, meggondolatlan es halatlan buddhista malmara hajtani a vizet, vagy ez estben ugye a kokemeny valutat.
– a mostani szabalyok szerint en addig vagyok ott, amig C meg nem kapja a munkavallalasi engedelyt, mert akkor ot ott ujbol alkalmazzak, engem meg kitesznek. hiszen az en alkalmazasom ott szivesseg, eszkoz arra hogy Cnek meglegyen ez a papirja.

most hogy a papir megvan, de C nem erzi ugy hogy ez lenne a helyes ut, nem jelenti be, mert akkor en szepen lassan penderulnek kifele. egyszerubb megvarnunk a kovetkezo harom hetet, ugyanis addigra kiderul hogy mi lesz velem. folvesznek e a kozvetkezo filmes kurzusra vagy sem? tovabbra is szuksegem van e erre az allasra vagy mas allassal is utan akarok nezni? lehetosegeim vannak, de nem akarom elhamarkodni a dolgot. ezekrol a lehetosegekrol beszamolok mindjart.

mivel Cnek viszont nincs kedve visszarohani kizsakmanyoltatni magat a buddhistak altal, igy most nem surget az ido. az elso lepes amit tenni fog az a tarsadalom biztositasi szam beszerzese. a masodik hogy korulnez milyen mas munkak erdekelnek. van peldaul a viridian, egy gyogykeszitmeny gyarto ceg, amely nagyon szimpatikus neki, es lehet hogy szukseguk lenne egy olyan nagytudasu alkalmazottra, mint az en kedves kis felesegem. de lehet hogy egyszerubb lenne elmenni a helyi korhazba es ott erdeklodni affelol, milyen lehetosegek vannak? vagy egy baba melle elmenni dulanak.

nagyon kesi van, inkabb holnap folytatom.

ket eprosag. C vegre irt a blogra, ha valaki nem latta volna meg. a kertrol persze: itt.
illetve ma ramutatott, hogy milyen morbid is tud lenni a magyar nyelv:
– mi leszel ha nagy leszel?
– orvos/rendor/urhajos/stb

ugyanakkor:
– mi leszel ha nagy leszel?
– ‘ha’? mi az hogy ‘ha’?

filmfesztival van a hetvegen… ugyhogy most osszeszedem magam es a szbadnapomat ezzel toltom ki. Vera, nemsokara, most mar tenyleg, megirom amit akartam. de vegre eloszor elmehetek egy filmfesztre itt a kornyeken. ma eloadasokat fogok hallgatni, vasarnap ingyen ulok be egy hosszu vetitessorozatra (errol meselek majd kesobb), kedden meg ismet eloadasok. ja es valoszinuleg uzletet fogok keekiteni azokbol a filmkepekbol (stills) es a filmkockakbol, amiket eltettem magamank, a momentumos munka alkalmaval. rohanas van, duma kesobb.

bakker meg mindig nem tettem fol kepeket a kertrol. mar megvannak, de meg pending a dolog.
mindenesetre ma lementunk egy kicsit piknikezni Cvel, ugyanis vegre szabadnap jutott es erzelmileg is eppen abban a passzban voltunk, hogy ideje volt valami ilyesmivel elorukkolni. a hazunk mogotti koruton tul van egy ipartelep. azon tul van egy kanalis. a kanailison tul pedig, eszakra van Hackney Marsh. ugyan most, a napos vasarnap delutanon elegge nyuzsogtek ott az emberek, kedden amikor eloszor voltam, teljesen elajultam tole. vegre egy hatalmas zoldterulet, ahol szabadon lelegezhet az ember, setaltathat kutyat, es nem latni a zold veget. vagyis inkabb nem latni az erdo mogott meghuzodo a londont, ami legalabb meg husz kilometerig tart kifele onnan.

szep kis nap volt, a mindossze negyoras tura elegge elpillesztett, ugyhogy most beagyazodom a kanapera es elkezdem nezni a Brian eletet magyarul (ugyanis Stevennek van egy holland dvd-je amin a film hollnadul, angolul es magyarul van. hat majd bepisiltem az oromtol amikor erre rajottem)

(igen anyu , ezt neked tettem fol)

ahogy az szilard is nemreg megjegyezte, nem nagyon fosom a szot. nem azert mert nincs mirol, vagy nics ido, hanem egyszeruen csak beall egy ido utan szerintem hogy az embernek egyre kevesbe van indittatasa a blogolasra. lattatok a tortenet elejen, napi egyszer ketszer blogoltam jellemzoen. most jo ha heti egyszer. azt hiszem az lehet a titok nyitja hogy nekem ez utazoblognak indult. ahogyan csinaltam anno a onepointzerot, illetve a onepointonet evekkel ezelott, a kulfoldi munkakon. tudtam hogy egyszer csak vege lesz, be fog fejezodni egy tortenet. most mas a felallas. leginkabb azert irok ide, hogy.. huha, nem is tudom. azt hiszem fontos benne, nagyon fontos hogy ha kommenteltek. hogy tudom hogy olvastok, es figyelitek kis eletem alakulasat Londonban. meg ha igy, ekezetek nelkul is meselem.

felre ezzel.

beadtam a jelentkezesemet az ujabb filmes kepzesre, ami majustol decemberig tart, szinten ingyenes, de csak hat embert vesznek fol, mert ennyinek tudjak biztositani a magas szintu kepzest, ami ezzel jar. masfel honap trening van benne nehany het, konzultacio, a maradek pedig fizetett work placement, azaz munkagyakorlat. mindez a tortenet vegen egy National Open College harmas szintu kepseitessel jar. ami egyebkent az itt leginkabb elfogadott NVQ 3as kepesitesnek felel meg. ez egy kicsit bonyolult, de a lenyeg, hogy ez nem NVQ kepesites, mert azert altalaban fizetni kell, mig en egy filmoktatasi joteknonysagi cegnel jelentkezem erre a kepzesre. az elozo kurzusert mar megkaptam a masodik szintu NOCN kepesitest, ami az elozoek tukreben nezve NVQ 2nek felel meg filmvagasban. es errol a bizonyitvany mar ott vigyorog a fiokomban. hmm…. nem mennek bele mert bonyolult ez az egesz rendszer, de a lenyeg, hogy nagyon meg vagyok lepodve, mert anno, meg a nyaron arra szamitottam hogy en ezt az egeszet, marmint a film tanulast majd ket even belul fogom tudni elkezdeni, leven, hogy minden egyes suliban rohadtul sokba kerul a tanulas, es nyilvan az elso ev meredek szopoag (mint ahogy az be is bizonyosodott) aztan a masodikban osszeszedi az ember magat annyira, hogy tudjon olyan uri multasagokkra felretenni, mint onmaga iskolaztatasa. ehhez kepest most ugy fest versenyben vagyok egy kepzesre, ami egy ket eves intenziv kepzessel egyenerteku. valahol a kozepiskolai es felsooktatasi rendszer kozott.
mindenesetre, meg csak versenyben vagyok, majd meglatjuk egy honapon belul, mi lesz.

keso leven, most inkabb nem is beszelek masrol, ugyanis holnap reggel melo, addig meg alvo.

kezd visszaallni a rend. az otthoni kiruccanas mar eleg tavolinak tunik sajnos, es egyre valosabb a korankelos, tizorazos bolti munka. persze nem veszes, folyamatosan erre emlkeztetem magam, hogy azert lehet ne ennel sokkal rosszabb is. pl az egyik ismerosunk aki ket es fel eve el londonban, most eppen harom honapja van munka nelkul, amit ha egy eve mond nekem valaki, legkevesebb is ketkedve veszem. amin viszont neha mostanaban kapom magam, vagyis inkabb az egyik kollegam a boltban kap engem, az valami bargyu mosolygas az arcomon, amivel csak setalok korbe korbe a boltban, amikor epp nincs mit tenni. Steve szerint (emlekeztek, a meleg buddhista cimbora) ekkor az latszik az arcomon, hogy olyasmit gondolok hogy: “Basszus, mit csinalok en itt?” Tudod Benyo: “Hol vagyok?”

Hugom is itt volt par napja, ami egeszen jol alakult. Nem hajtottuk meg a vasarnapot (ugyanis ezt a napot toltottuk egyutt, leven hogy elotte es utana en dolgoztam), mindossze a boltba ugrottunk el, ahol bevasaroltunk nemi egeszsegdozist Timinek. Szerencsesek vagyunk ebben, hiszen nagyon jo minosegu taplalekkiegeszitoket, gyogyszereket, vitaminokat, miegymast tudunk venni 30%os kedvezmennyel.
Haha, ezenkivul Timi kapott meg egy biciklisisakot is, amt C rendelt maganak kb ket honappal ezelott, de elnezte a meretet, es elegge lotyogott a fejen. hugomnak meg eppen jo lett, ugyhogy ez is gazdara talalt vegre. csak kallodott a polcrol polcra.

ami szinten nagyszeru volt, hogy most eloszor beszelgettunk angolul hugommal, amire eddig nem kerult sor. ennek hala, egeszen jol eldumaltunk a delelotti napfenyben, lassan reggelizve a teraszon C, Timi meg en.

in other news: attila elkezdte az uj melojat, ami vegre probara teszi a teljesitokepesseget. egy kalandparkban dolgozik, vagyis egyelore kikepzesen van oktatoi munkara. Gergo es Sara is halad a dolgaival, melo es suli fronton is (mindketten uj munkakorok ele nezhetnek hamarosan). C megkapta a reg elmaradt fizetesenek a felet, igy meg ha papirjai nincsenek is meg mindig, valahogy ki tudja huzni a kovetkezo nehany honapot ismet, ami alatt rengeteg uj dolog tortnhet. mellesleg minden nap tustenkedik a kertben, aminek a hatasa mar latszik is, ugyanis szepen lassan zoldellnek az agyasok, bujik ki a retek es a salata, meg a csomo fuszernoveny.
a kutyak is boldogok, dings latvanyosan felvidult az idojaras feldreulesevel parhuzamosan, es a sztoikus, “mit torodom en veletek, meg a vilagi dolgaitokkal” oreglanybol most neha elobujik a huncut kis ordog, aki kobvetelozik, ha szuksege van valamire, szalad fol es le a lepcsokon, ha ugy hozza kedve (ezt nehezen tette meg korabban) illetve vicceskedik velem a parkban, amikor jatszani megyunk.

hah, ezek most jo kis napok. nincs panasz.

sem lustasag sem ihlethiany nincs a hosszu hallgatas mogott, hanem mint azt tudjatok egy rovid kesztolci tartozkodas, es mint azt sejthetitek, az itteni visszailleszkedes konnyunek azert nem mondhato elso fel hete. ami most hozzaad a dologhoz az meg az hogy Cnek viszonylag sokat kell hasznalina a gepet. raszoltak ugyanis hogy be kell fejezze a magyarorszagrol szolo blogjat, amit negyedkesz allapotban prezentalt anno az illetekeseknek, akiktol 2000 dollar osztondijat kapott anno. azt hitte megussza, hat most utolertek. ugyhogy most rohamtempoban irja gondolatait magyarorszagrol, es remeljuk a legjobbakat.

in the real news:
nagyon jo volt az egy het otthon. azt hiszem sikerult egy kiscsit helyreraznia megha most csak egy rovid idore is. jo volt nem lemenni szegedre, hanem csak kesztolcon tolteni, visznylag barati tempoban a hetet.
jo volt es persze rossz is volt egyszerre latni mamamat, akin meglatszik mar az elso kemoterapia. errol most nem mondanek semmit. azt hiszem sajnos sokatok tudja mire gondolok. ettol fuggetlenul a legjobbakban bizunk, de nem konnyu sajnos.

azt hiszem szuleim miatt volt a legjobb otthon lenni. igazan jokat beszelgettunk, szorakoztunk, targyalgattunk komolyabb dolgokat, foztunk, ittunk. mondanom sem kell, hogy az elozo bejegyzesben megmutatott oklevel nem veletlen, nagyon jol sikerult kellemes nyari sillerrol van szo. igazi kedves szomjolto. de errol szerencsre nem csak en hanem dani, nossy, benyo, balint is meggyozodhetett. illetve az itteniek is, akik kozul persze leginkabb gergo velemenye volt a fontos (tudjatok a rezidens borszakerto a lakasban) szakmailag, a tobbieke meg baratilag. mindenki dicserte es itta (gyorsan) a voros es a roze koze eso bort. persze sokat nem tudtam hozni, de azt nagyon megerte.

az altalanossagokon tul: nagyon jo volt az utolso nap kirandulni egyet a helyi kis dombokban. csak amolyan setanak idnult a dolog, de persze piszok nehezen tudtam ellenallni annak hogy felmenjek a kedvenc kilatomra, a ketagu hegy egyik ormara. nagyon fura volt erezni egy azt hogy mennyivel konyebb otthon (marmint kesztolcon) levegot venni, hogy a dombok es hegyek korul mennyire valosagosnak ereztem a dolgokat. sokkal igaziakabbaknak tuntek mint a londoni aszfalt, ezek a mesterseges parkok (amik persze gyonyoruek, es nagyon fontosak itt), vagy a tulzsufolt metron valo utazas elsizgeteltsege. nagyon megnyugtato volt ott setalni. azt hiszem sokkal hosszabb orakat tudtam volna ott csatangolni, de most csak egy fel delelottre volt ido.

mindezek mellett ugy erzem az otthoni helyzet rettenetes. csak kesztolcon toltottem az idot, igy a munkasreteggel dumaltam, akik jellemozen egesz eletuket vegiggurcolik, 18 eves koruktol kezdve. mindossze a vasarnap volt az amikor egy masik perspektivaval talalkoztam, amikor is szegedi baratokkal voltam korbeveve, akiknek tagadhatatlanul tobb lehetosege van munkaugyben, tanulasugyben, mint a kesztolvieknek. ne ertsetek felre, ezt teljesen jogosnak erzem, mind megdolgoztatok erte, es olyan elmek is vagytok akik erre szulettek. csak azt akarom hangsulyozni, hogy azok akikkel beszeltem ezen egy heten jellemzoen nem ebbe a retegbe tartoztak. autoszerelo, patikus, alt iskolai tanar, tv szerelo, vastelepi munkasember, bolti elado, gyari munkas. szoval a kisember.
hat amit magyarorszagon elvernek ezeken az embereken, az nekem most felelmetes volt. amiota az eszuket tudjak, dolgoznak, es semmi, de semmi biztonsagot nem erezhetnek a sok evi robot utan. ami keveset meg a munkajukert kapnak, azt is nagyon kis valasztasi lehetosegek kozott koltik el.

ezt egy kicsit kifejtenem: most hogy amerikaban es londonban is van mar nemi elettapasztalatom, igy amint hazamentem iszonyat beragtam arra hogy itteni arakon van minden (tescoban, helyi cbaban, maszek zoldsegesben, helyi bioboltban vasaroltam (ezt csak az utolso nap talaltam meg dorogon)) , ami azt jelenti, hogy miota eljottem (8honapja) legalabb 150 fronttal emelkedtek az arak. a masik eszmeletlenul duhito dolog mindezeknek a minosege. a kisfalum kozponti boljtaban a zoldsegek olyan allapotban voltak, amit itt mar egyenesen a kukaba dobunk, a tescoban meg ugyan ragyogott, de rettenetesen plasztik ize volt valojaban. amolyan felfujt lufinak tuntek a a termekek. a masik dolog ami bosszantott az a vevo – kiszolgalo viszony eszmeletlen visszassaga, de persze ezt is csak azert erzem most mert szerencses vagyok, hogy ezt erzem. nem csak azert van, mert az itteni vevoszolgalat igenis a vevot teszi a bolt urava, nem pedig az eladot, hanem azert is mert most ugye en is eladokent dolgozom.

sokat, piszokul sokat mondhatnek, van bennem egy csomo erzes amit meg szeretnek osztani, de meg en is csak dolgozom fol. ami a legfontosabb hogy vegre jokisfiu voltam. azt hiszem megtalaltam a hangot a szuleimmel, es erre mar nagyon vagytam egy ideje. nagyon megerte hazamenni!