kicsit bovebben:
hetfon szabadnapos voltam es egesz nap tettem vettem itthon, de nem nagyon haladtam a dolgaimmal. adovisszaigenylest akartam intezni, de nem sikerult atjutnom a foglalt vonalakon, orvoshoz mentem, de csak kesobb lesz vervetel, meg persze lemezeket hallgattam, valogatas vegett, mit is akarok megtartani es mitol kell megszabadulni hamar. delutan negykor csorgott a telefon, Katy keresett a treningkozpontbol, es azzal nyitotta a beszelgetest, hogy mikor tudok uj munkaba allni?

phhh… ez volt az elso reakciom, mert vasarnap, azaz egy nappal korabban Yoramnal voltunk (hugom, C es en), tudjatok a high end akademiai filmkonyvkiado igazgatoja, aki arrol beszelt hogy jon egy uj project, meg nem teljesen biztos, de nagyon valoszinu, es a heten tobbet fog tudni rola. most ez egy uj bolt es kavezo es galeria nyitasa, ahova ossze akar szedni egy csapatot, akik mindenesek lennenek. a feladatkorok az egyszeru eladastol kezdve a kiallitas es konferencia szervezesig lathatoak most. volt orom, hiszen szent meggyozodesem hogy Yoram kiadoja (link) az egyik legfontosabb filmes kiado a europaban, es ezaltal a vilagon is. persze lehet hogy rosszul gondolom, de elegge meggyozo az ahogy kethetente jon ki kb 4 uj konyv naluk, altalam ismert vagy csak ismerni vagyott temakban. annyiban maradtunk, hogy a heten beszelunk, amint tobbet tud, de most meg el kell ugrania egy romaniai filmfesztivalra.

miutan ezt folvazoltam Katynek, o csak annyit mondott hogy ez kb teljesen fantasztikusan hangzik, mire en azt hogy az valoban, de ha erre megyek akkor leallitom a szakmai fejlodesemet legalabb egy evre. es ez nehez dontes lenne.

amivel Katy hivott az a kovetkezo volt: az egyik treningtarsunk, egy olasz no, nem valt be egy munkahelyen. alig jelent meg es amikor elment dolgozni azonnal vagni akart, nem vette tudomasul hogy o tanonc, gyakornok, effektive runner (loti-futi). kb 5 het utan lett teljesen elege a cegnek Sylviabol, es most keresnek valaki mast. Aki motivalt, aki erti az elorehaladasi folyamatot, aki kreativ, aki szivvel lelekkel benne lenne egy hosszabb karrier kialakitasaban a reklamipraban.

phhhew again… hat elegge le lettem sokkolva, foleg hogy Katy elmondta Suenak, hogy tud egy tokeletes es teljesen elhivatott jeloltet erre. kaptam egy kis gondolkodasi idot, amit ugyesen kihasznalva elszaladtam a boltba, magam melle allitottam Ct es elmentunk Katyhez szemelyesen beszelni. mivel ez is jol alakult kituztuk hogy masnap delutan 2kor legyen egy interju.

sokat, nagyon sokat toprengtem, hogy akkor ez igy most jo is lesz vagy sem. teljesen tanacstalan voltam, es ezert elkezdtem aggodni, es parazni azon hogy milyen nagy dontes elott allok. most mar latom hogy ez folosleges volt, hiszen hetfo este meg csak ket lehetseges lehetoseg allt elottem illetve persze a biobolt, ahol meg jol erzem magam.

masnap munkaba menet eszembe jutott, hogy Steve (a nagyszaju, vicces es pletykas meleg buddhista baratom, akivel dolgoztam aznap, talan tudna tanacsot adni).
amint kiejtettem a szamon azt hogy Sue Molesszal van interjum aznap delutan fennhangon elkezdett rohofni es mondta hogy akkor jon majd o is es tekilazunk. Steve ugyanis kb a nyolcvanas evekben felkapott es dijnyertes 35mm-es reklamvago volt. aztan begozolt es elment kulonbozo buddhista uzleteknek, es pizzeriaknak dolgozni.
hat ismeri Sue-t. ugyan nem talalkoztak jo 15 eve, de nagyon jo baratsaggal gondolnak egymasra mint az kiderult. Steve akkor fejezte be filmipari karriert mikor Sue sajat valllalkozasba kezdett. A Sohoban, a Carnaby street egyik sarkan.

Ez jo tizenot eve volt. gyanitottuk hogy akkor egeszen jol mehet neki, hiszen fuggetlen kis cegkent fennmaradt ennyi ideig, egy nagyon is kozponti helyen, es ezek mellett teli van munkaval, hiszen kell neki valaki aki mega heten munkaba all. Steve szerint nagyszeru norol van szo, teljesen jo kezekben van az ember ha o nevel ki belole egy reklamvagot.

Ez volt a meghatarozo lokes. erre vartam. egy olyan velemenyre, amire adhatok, aki tudja mirol beszel, es esetleg meg ismeri is a leendo kenyeradomat. jo erzesekkel vagtam neki az interjunak.

lassan mar vegere erek a tortenetnek, de az interjit magat azer meg elmeselm 🙂
kettore erkeztem, es negyig maradtam. azt hittem fel oras interju lesz. masfel oras lett. amibol egyebkent en mindossze a negyedeben beszeltem, Sue pedig a maradek idoben magyarazott a reklamiparrol a kihivasok munkak vegyessegerol, kiszamithatatlansagarol, a vagok es a tenyleges vagas szereperol ebben, illetve arrol hogy mit is jelent az ha valaki ezen a palyan akar elhelyezkedni. milyen folyamatot, hany evet. es arrol is beszelt hogy olyasvalakit keres akit megtartana a cegnel es ezert nem csak loti-futirol van szo hanem egy az egyben szakmai kepzesrol is. bele a melyvizbe, mar most csutortokon, ugyanis ugyfel erkezik, a Johnson and Johnsontol, es egy szajoblito reklamrol van szo.

sokszor szohoz sem jutottam, mert csak meselt es meselt. aztan egy ido utan mar rakerdeztem konkretan, hogy akkor jol ertem? itt most engem szivesen latnanak? mi az hogy – jott a valasz.

hat ez tortent. aztan tegnap este szepen berugtam harom sortol, kozben meg csak pakolgattam a lemezeket a nagyszobaban, mikozben takaritottam. meg irok ma, mert van egy kis mas mondanivalom is ami ehhez kapcsolodik, de ez volt a legfontosabb most.