vegre volt ket nap off, aminet persze a veget jarom, es ilyenkor kezdek el irni, elalvas elott. a szemem sarkabol mar latom is, mennyire faradt leszek holnap.
tegnap bolha picaon voltunk, ez uttal nem keresni, hanem eladni. ugyanis nehany helyi arc kitalalta, hogy az ipartelepi hangulatu hackney wickben (aminek lokal-tortenelmeben kiemelkedo pont a muanyag feltalalasa!) az egyik parkolot eppen erre talaltak ki.
a het kozepen szereztem errol tudomast, Ctol aki teljesen izgalomba jott, es kitalalta hogy Sushit fog arulni. El is kezdett hozza vasarolni mindenfele hozzavalot, tobbek kozott, szallithato kibonthato szep nagy standot. keresek majd errol kepet, mert amikor meglattam, majd hanyatt estem. szoval C fejebe vette hogy o lesz London elso igazi Sushi walla-ja, amit en csak wavanak ertettem eloszor. csak pislogtam, aztan szepen lassan elkezdett derengeni, hogy milyen jo is az otlet, de egeszen a megvalositasig ketelkedtem egy kicsit. a vegeredmeny persze magaert beszelt. mindossze ket ora alatt siman eladott 22 darab szusit, 3 fontert darabjat. mindezt egy olyan bolhapiacon, ami nem volt tobb egy kisebb utcanal, es mindossze a helyiek voltk jelen. ezek utan hazament es csinalt egy adag, immar legendassa valt browniest (csokissutit), amivel egy orav kesobb ert vissza es ezt is eldata vagy fel oran belul. ergo harom ora leforgasa alatt (plusz az elokeszuletek) keresett vagy kb hatvan fontot (plusz ugye ami az alapanyagot fedezte). szoval megtalalta a maga kis kiaknazando uzletagat az en kis felesegem. mikor felhoztam neki, hogy milyen erdekes hogy mikor vegre valahara megszerezzuk azt a nyavajas munkaengedelyt, akkor nekiall egy 300%os profittal dolgozo uzletnek, amihez nincs szukseg semmilyen papirra, mert adozni ugye nem kell. pffffffffffffffffff
en is kivonultam a piacra, de en dvdkel, forgatokonyvekkel, es lemezekkel bizniszeltem. sokat nem akasztottam le rajta, talan csak 30 fontot, de tartogatott a nap masfajta meglepeteseket. eloszor is osszeismerkedtem a szervezovel, a lemez-stricivel (www.vynilpimp.co.uk), aztan meg nehany helyi alakkal. szembe velunk egy vicces palesztin csajszi arulta a mindenfele extraszexi cuccat, melletunk extremfura kanadai alakok adogattak el, illetve elobb utobb oda talalt hozzam egy hangmedrnok, egy diszlettervezo, egy iro, es Nikolai, a vago. Nikolaitol megtudtam, hogy.. varj elobb elmondom, hogy Nikolai mezitlab es felmeztelenul, hosszu sallal a nyakaban es borosuveggel a kezeben toltotte a nap nagyjat, egyik standtol a masikig rohangalva. ja, es o erzekeny/erzelemes kenyereket arult a lakotarsaival egyutt. Eric, a lemez-strici meg zenelt a haverjaival (pont velunk szemben allitottak fol adj pultot).
Nikolai bemutatott a helyi filmkeszito kozossegnek, akik nagyra nyitott karokkal fogadtak. tenyelg ugy tunt nagyon megorultek egy ujabb filmbuzi es keszito aspirnas jelenletenek, ugyhogy meg is hivtak a csutortok esit talalkozora, a helyi szuper es mini kavezoba.
a diszlettervezo ficko meg talalt a dvdim kozott egy filmet amin o korabban dolgozott, de meg sosem latta, mert nem kapott belole peldanyt.
kalandos nap volt. a vegen kijott Attila is, Sara is, mindketten vettek nehany aprosagot. C nem vett semmit, en is csak egy konyvet egy darabig. A nemet fenevadrol, Fritz Langrol egy komoly eletrajzi darab, amirol evekkel korabban olvastam es teljesen megbabonazott. ugyan most mar nem ezen a vaganyon vagyok (a filmteoriat jobbara kiirtottam az eletembol), de nagyon jol esett egy fontot kipengetni erre a konyvre.
a masik szerzemenyt meg egyenesen Szilard figyelmebe ajanlanam.
ugyan rosszabb allapotban mint a kepen, de errol van szo, hianyzik rola a sorozatvetiteshez szukseges carousel (mi a fene ez magyarul?), de csak het es fel font volt. orom, boldogsag!
