otthon, pici otthon

egy hete vagyunk itt. jelentem, rendszeresen es sokat etkezem, ha minden jol megy akkor vegre visszaszedhetek nehany kilot a csontjaimra. talan meg seggem is fog noni, ami az utobbi idoben jobbara eltunt (hazastarsi megfigyeles).
biciklizunk, dolgozgatunk a haz korul, esteneknt megnezunk egy south parkot (nekem ez nem oszt nem szoroz, hiszen mindegyiket lattam mar legalabb negyszer), olvasgatok, ismerkedem eloben es a neten is portlanddal. lehet hogy akad majd amator filmkeszitoi melo, viszont kell majd hozza vennem vilagitast, meg mikrofont. majd nemsokara kiderul.

a haziak remek emberek. emmerol nem hinnem hogy kellene meselnem, a kepek jobbara mindent elmondanak. noah halk, megfontolt, vicces es nyitott. elizabeth gyors, nagyhangu, vicces, es szetszort, szoval kb tokeltes ellentete a parjanak.

a lakasuk egy hatalmas kaosz. kicsi es zsufolt, tele csillivilli dolgokkal, papir es egyeb kupacokkal, macskaval es kutyaval, meg persze emmevel, aki legujjab megfigyelesem szerint nem jar, hanem szalad. mindenhova! es a legujabb tripje a szoknyaban porges. na az is nagyon megy 🙂

Dings/Gilliod/Dogface, azaz a haz kutyaja pedig az egyik legilledelmesebb es legkarakteresebb kutya akit eddig ismertem. olyan mint a mi bettink volt, csak sokkal nyugodtabb. erdekes szemelyiseg. C-nek egy idoben o volt az egyetlen csaladtagja, igy nagyon szep nevelest kapott. osszenottek, mint anya es lanya. viszont most hogy 10 honapot toltott tavol, fura helyzet volt amikor megjelentunk. egy ideig amig C es az itteniek GTalkon tartottak a kapcsolatot, azaz eloben beszelgettek egymassal, Dings mindig felfigyelt az “anyja” hangjara, ott sundorgott o is a szamitogep korul. aztan ez kb 7-8 honap utan abbamaradt, kb ugy erezhette hogy C mar nem is jon vissza. ahogy most megerkeztunk az elso pillanatban baromi boldog volt. aztan masnap jott a bunti. kerult minket mint valami rossz szellemet. ha esetleg mellettunk volt, akkor sem akar Cre nezni. aztan ez most latszik feloldodni. latszik rajta hogy orul nekunk hogy itt vagyunk, de ez csak akkor kezdodott el, amikor eloszor mentek kettesben setalni. pusztan egy fel orara, de az tokeletesen eleg volt.

es van itt egy masik vendeg is. nancy, elizabeth edesanyja. hmmm. en nem tudtam, hogy van ilyen, de tipikus yiddishe mama (jol irtam ezzt egyaltalan?), azaz zsido anyuka. 65 eves, nemreg hagyott fel a massziv ivassal es kapott egy allast egy fogyokura klinikan. californiaban a sivatagban nott fel, a bore olyan mint a papir, kb olyan rancos, mint egy jobb formaban levo mumia. dizajnos szemuveg, ekszerek, tipeges, topogas, hatalmas megszerkesztett hajzat. mindent es mindenkit szeret. sot imad! everything is beautiful, marvealus, wonderful, stb. en is csodalatos embernek lettem kikialtva mar az elso percben, azota is igyekszek raszolgalni 🙂 mindent megenged emmenek, es seregnyi ajandakot hoz neki altalaban. mert hat minden olyan csodalatos 🙂

hat ez egy ilyen lakas. es van egy macska, akit Baltimorenak hivnak.

hetvege

voltunk biciklizni is delelott, kicsit felfedeztem megint a kornyeket. a biciklit a szomszedtol kaptam a nyarra, o rakta ossze darabokbol. piros, verseny jellegu, konnyu. olyan konnyu, hogy haromujjal fel tudom emelni.

ezen tul ma unnepeltuk emme szuletesnapjat, a negyediket. asszem mindenki tudja, milyen amerikaban egy gyerekzsur. hat olyan, pontosan. hatso udvar, barbeque, sorok a jeggel teli hutoladaban, minden masodik emberen szalmakalap, hot dog, hamburger (meg persze egy csomo zoldseg), es bazi nagy torta. ez jelen esetben egy csillogos, rozsaszin unikornis volt, mellesleg teljesen vegan, azaz C is evett belole.

a partin megjelent Noahmestere, aki nemileg megigazitotta a fejfajasomat, kb ugyanabban a stilusban,mint az elozo napi dolog volt. a szomszedok is atjottek, akiktol emme egy inspiracios hangszerkeszletet kapott, ezert persze illo modon elnezest is kertek a szuloktol. gyanitom egy darabig megy majd a dobolas a lakasban. vagy a szajharmonikazas, vagy miegymas.

megjelent Bobby Tumbleweed is, akirol eddig csak hallottam. nem tudtam beaznositani elsore, de amint megszolalt azonnal beugrott. o Cnek az a baratja, aki arcra olyan mint egy naci, viszont valojaban kazanmeleg. kopasz is, zsido is, es mindkettobol viccet csinal. a hangja pedig olyan mint egy rajzfilmfigurae. kellemesen vinnyogos. zsenialis ficko, allandoan viccel es piszok inteligens. hazi takaritokent dolgozik a felso tizezernek. pl. a nike vezerigazgatojanak.

en egy kippkopp a gesztenyefigura kalandjai konyvet adtam emmenek. persze magyarul. ugyhogy majd fordithatom. vagy C megprobalja leforditani.

szombatdelutanilaz

ha tegnapelott kultursokk volt, akkora tegnapi nap testsokkal kezdodott. hmm, szoval van Noahnak (C occsenek) egy ismerose, bizonyos Dan, aki a masszazsmesterben utazik. fura alak, sajat masszazstechnikat fejlesztett ki, amiben minimalisan erinti a testfeluletet. elegge vitatott dolog, van akinek segit intenziven, van akinek semmi, van aki foljelentette szexualis zaklatasert.. mindenesetre noah eltanulta tole ezt a dolgot mar egy jo ideje, es elment az utolso szeanszra, ami utan ha minden igaz, a srac elindul gyalogolni amerikaban. addig marad portlandban amig be nem fejezi akonyvet errol a technikarol.

szoval noah hazajott a szeanszrol, megfogta a kezemet, azt mondta “watch this”. elkezdte nyomkodni az ujjaimat, a kulonbozo izuleteket, a kezemen, a hatamon, majd vegul a labamon. az elso kor a bal kezem volt, ami kb 15 percig tartott, ami utan a bal es a jobb kezem kozott meglepo kulonbseget ereztem, amikor mozgattam oket. kb a bal mozgott minden fele, a jobb meg, ha ahhoz kepest  olyan volt mint egy sorompo, fol le, fol le. aztan noah vegigment a masik kezemen, illetve a labaimon is, meg, hat, ezt nehez elhinnem, de kitisztitotta a majamat is. persze, ezt nem erzem, ezert nehez, de elizabeth nezni sem birta amit csinal, mert o nagyon erzekeny erre a masszazstechnikara. az egesz valamilyen energiacseren alapszik, szoval noah rendesen kifaradt benne. en meg, hat, majdnem osszeestem. es akor megegyszer mondom, ez egy olyan dolog volt, amiben minimalisan erintett meg. es most jon a legjobb: egyenesen alltam utana! ugy egyenesen, hogy nem fajt. a normalis, kenyelmes hat-tartasom most kb egy klasszissal egyenesebb volt, mint ahogy azt mindannyian ismeritek.

 

ezek utan a delutan lassan kezdodott. pihengetes, eszegetes, viziszogatas. kb egy liter vizet ittam azonnal amint veget ert a kezeles. kesobb C elment egy leanybucsura, azt a csajszit unnepelni, akiknek az eskujojere megyunk jovo szombaton. en meg elmentem megnezni a lakotelepi specialais zenei, irodalmi, muveszeti kisfesztivalt.

holgyeim es uraim, beszaras hogy milyen jo zeneket gyartanak a kornyekbeliek. lattam negy kulonbozo bandat, akik jellemzoen kiserleti zenet jatszottak, vagy ambient rock-ot (mar ha van ilyen), illetve egy oreg fazont aki meg elektronikus kiserleti zenet jatszott valami furcsa, kis doboz segitsegevel. a kepek nemsokara erkeznek.

aztan ott voltak a felolvasasok. amikor megerkeztem, egy lathatoan hibbant fazon allt a mikrofon elott, tartott egy konyvet a kezeben es ordibalt. a sztorit olvasta, ami egy amator irorol szolt, aki erosen benarkozva erzi a magaban a kozmikus energiakat. es furabbnal furabb dolgokat akar csinalni: biciklizni, gyilkolni (bogarakat, galaxisokat), ujabb es ujabb drogokat felfedezni. huh, nagyon kemeny volt, es piszok vicces, a ficko pedig mindent beleadott a szovegolvasasba. nem csak hogy teljesen atnedvesedett a honalja (tudjatok, atutott a polon), de a hatan is latszott, hogy csurog a viz. csinaltam rola vagy 10 kepet, folteszem nemsokara.

hmm. es ez csak a nap fele volt. ezutan elmentem a parkba, ami a lakotelepen van, egy hid alatt. errol nem mondanek semmit, majd a kepek meselnek. nem is nagyon tudnam atadni, hogy milyen erzes volt a legnagyobb hid alatt maszkalni, amit valaha lattam… itt minden olyan nagy.. errol meg meselek majd.

este pedig amikor hazaertem spontan kertiparti alakult, tuzrakassal es egy csomo szomszeddal, akik egyszer csak felbukkantak a semmibol az ejszaka kozepen. arrafele bicikliztek, vagy deszkaztak. voltunk vagy 13an. kozben pedig ment az eszegetes, iszogatas. meg persze az eszosztas az amerikai helyzetrol. hmm. kezdek megismerkedni a neighbourhooddal. itt tenyleg mindenki koszon mindenkinek. olyan ez mint valami gyanus alom, nehez elhinni, hogy tenyleg ennyore jo a helyi kozosseg. hmm.. elegge elgondolkodtato ez a dolog. foleg akkor ha figyelembe veszem, hogy irorszag egy nem fogott meg minket igazan ez alatt az egy het alatt amit ott voltunk. nem lehet nem erezni, hogy milyen fontos az, hogy hol lakik az ember, es emnnyire szeretheto az a hely.

varoslatas

nagyon sok minden tortent ma. asszem meg nem volt igazan reszem eddig kultursokkban az eltemben, vagy legalabbis olyan erosben nem, mint a mai.

nehez lenne most osszeszedetten megirni hogyan is tortent ez az egesz. meg az is tenyezo hogy ejfel van, illetve a masodik pohar bor is elmult. osszeszedem pontokban mire jottem ra a mai masfel oras varoslatogatasunk alatt:

– irorszagban mindenki nyomja, hogy igy meg ugy a lengyelek, meg mi a nyavajakat szereznek maguknak. tudjatok, lengyel boltok, ujsag, radio, miegymas. hat ma itt lattam lengyel konyvtarat.

– lattam egy bazi nagy varost, ahol tisztesseges modon ket orat utazhat az ember a jeggyel, ami 1.7 dollar.

– ramkoszonnek az utcan. itt a kertvarosban ezt mar megszoktam, de amikor egy nagydarab feka koszont ram az egyik vasarloutcan, meglepodtam. c elmondta utana, hogy ha valakinek a szemebe nezel akkor valoszinuleg radkoszon.

– voltam egy konyvesboltban. Powel. egy haromemeltes utcablokk. ugy szoktak emlegetni, hogy konyvvaros. el lehet tevedni benne. mindenesetre megkerestem azt az emeletet ahol a filmes konyvek vannak, es megtalaltam angolul Kovacs Andras Balint legujabb konyvet, ami a filmes modernizmussal foglalkozik. idei kiadas, az hiszem ez eleg szep dolog.

– van kinainegyed, bar ez leginkabb nehany eldorado fele bolt, meg ettermek.

– iszonyat sokfele ember van. nem lattam meg ennyi vicces utcazeneszt husz perc gyalogtavolsagban. a kedencem a szinten fekete, mikieger sapkat viselo szuvenirarus volt, aki a rem rendes csalad utan a star wars birodalmi indulot trombitalta.

– a buszokon es a villamosokon van biciklitarto. a villamosra folviheted es felkaszthatod, a busznak az elejen van egy lehajthato tarto.

– a buszra varva, megkerdeztunk egy mexikoi ferfit, mennyi az ido, kiderult, hogy elmult kilenc, azaz lejart a jegyunk, erre adott nekunk egy napijegyet, ami nem kellett mar neki.

– a boltok este kilencig vannak nyitva. miert? mert gondolnak azokra az emberekre akiknek otkor er veget a melo.

alig tudtam mit kezdeni a mai kis kirandulassal. sokaig tartott mig ossze tudtam szedni magam (nem vicc), de nagyon orulok hogy itt vagyok. az lesz, hogy holnap keresek egy wifis helyet es megprobalok foltenni kepeket. reggel. ez othhon este 8 ora korul lesz azt hiszem. aztan majd elobbutobb ideultetem C-t is, hogy ugyan mar o is mondjon valamit! joejt! 🙂

helyzet..

attilanak hala, osszejott a blog, mint azt latjatok. koszonom!

a masodik ejszaka a satorban meg jobb volt mint az elso – most zsinorban aludtam a het orat, de meg igy is folkeltem reggel fel hatkor. ugyanis ekkor vilagosodik.  es ha mar itt vagyunk: idojarasjelentes:

este es reggel hideg van, pulcsit kell hordani. napkozben pedig olyan meleg van, hogy ez a ket nap alatt megbarnultam.. komolyan. ugy sut a nap, hogy a satorban (persze ez az extrem veglet) nem tudok ket percnel tovabb maradni. szoval napkozben kenytelen vagyok a verandan sorozni es olvasni.

amugy: kerteszkedunk (most a szomszednalultettunk hagymat), setalunk (meg mindig nem jutottunk tul a kornyekbeli lakotelepen, dehat raerunk), emmevel vagyunk (… hat, ja, fogocskazok vele ebben a pici hazban), olvasok (errol jut eszembe, itt lakik Chuck Palahniuk a Harcosok Klubja iroja, szoval ot megkeresem a nyaron – ezert is hoztam egy magyar peldanyt a konyvbol, csak alairja nekem). ha minden jol megy, megyunk majd az ocean partra (amit mar lattam repulorol), csaladlatogatoba, eskuvore, meg portlandet folfedezni.

alig varom hogy megismerkedjem C itteni barataival. akikkel eddig osszefutottam, piszokul laza emberek. de nem a magyar ertelmeben a szonak, hanem inkabb amolyan “laid back” ertelemben. nyugodtak, konnyedek, nem sietnek, figyelnek egymasra. meselek majd roluk amint kicsit kiismerem magam itt.

Emme, első nap a zuesában

ma megismerkedtem emmevel. ez eleg viccesen alakult…
abban egyeztunk meg tegnap este, hogy amint fontvagyunk kuldunk egy smst a bentieknek, hogy johetnek a satorba felfedezni minket. akinek nem mondtuk volna, C tesojaek lakasa nagyon pici, igy mi a kerben, egy nagy satoban lakunk ezen a nyaron – leteszteltuk, tokeletesen megfelel 🙂 szoval ebredes reggel hatkor (mert ugye az otthon mmar delutan harmat jelent, igy nehez volt annal tovabb aludni), jeleznenk de nem tudunk, mert egyik telefonunk sem mukodik a harombol. szoval elkezdtem olalkodni a haz korul, belelskelodni az ablakokon, jelezni probalva a szuloknek, lehet jonni, de meg mindannyian a felso szinten voltak (emme nem tudott rola hogy en is jovok, ugyhogy elotte sem akartam lebukni). tanacstalansagomban egy zold polot feszitettem ki a sator melle, hatha raneznek amint lejonnek es veszik a zold jelzest, szabad jonni, meglepni minket a satorban.
vegul ez sem jott be, de egy pici meglepetest azert okoztunk, ugyanis amikor emme eloszor meglatott minket, alig akart szolni. csak mosolygott, meg somolygott (ha lehet ezt mondani), aztan lassan elkezdett baratkozni a gondolattal, hogy minden oke, csak a csalad most kicsit nagyobb.
remek napot toltottunk egyutt, leginkabb relaxaltunk.
emme tunemenyes:
okos
szep
vicces
hallgat arra amit mondanak neki

en nem is tudtam,hogy ilyen gyerekek is vannak. meg jatszottunk is egy kicsit egyutt.. o szemelyesitette meg az osszes lehetseges plussallatot aszobajaban (van vagy 80 db) en meg tigrist micimacko haverjat. es tigrisnek bemutatkozott legalabb egy tucat kepzeletbeli szemelyiseg. annyi babacucca van emmenek, hogy nehanyert egyenesen le kellett merulnie a tobbi koze, majd csinalok kepet errool, aztan folkerul a blogra